Amint megérkezünk a Cinque Terre Nemzeti Parkba, láthatjuk, hogy a domboldalak szőlővel és olajfával
vannak tele, így nem nehéz kitalálni, hogy a falvakban helyi bort és olívaolajat is találni fogunk.
Aztán a tengerpartra leérve, a sok halászcsónak láttán sejthetjük, hogy hal és egyéb tengeri herkentyű
is szerepel a helyi specialitások között. Az ösvényeken barangolva láthatunk még citrom- és gesztenyefákat,
a kis kertekben mindenféle zöldséget és mediterrán fűszernövényt, az erdőkben gombát. Mivel a Cinque Terre
lakói évszázadokon keresztül a világtól elszigetelten éltek, teljesen önellátó életre rendezkedtek be,
hagyományos ételeik alapját a mai napig is a saját földjeiken megtermő növények, illetve a tengerből
kifogott zsákmány adják.
Az itteni konyha egyszerű, kevés összetevőt tartalmaz. A recepteket nem írták le, anyáról lányra szálltak.
Amit érdemes megkóstolni:
Bár a bazsalikomszósz egész Olaszországban nagyon népszerű, állítólag Liguriából származik. Egy szólás szerint, aki egyszer megkóstolja a genovai pestót (pesto genovese), az soha többé nem akar innen hazamenni...
Programajánlat: Gyalogtúra pesto kurzussal
Nagyon finom a helyi olívaolaj, friss kenyérrel érdemes kipróbálni. Természetesen a pestóba is ez kerül.
A környéken szinte minden kertben van citromfa, és sokan készítenek saját felhasználásra Limoncinot.
Az én kedvencem a családi vállalkozásban készült Burasca márkájú Limoncino, melyet Manarola főutcáján,
a Burasca üzletben szoktam megvenni Cesarétól.
A híres citrom likőr mellett - szerintem kevésbé finom - dinnye ízű krémlikőröket is találunk az üzletekben. Ezeket gyakran
elég giccses, olasz csizma alakú üvegekben árulják.
Az itt készült fehér bor a terület nevét viseli.
A ritka és meglehetősen drága desszert bor az édesszájúaknak biztosan ízleni fog.
A monterossói szardella Olaszország-szerte híres. Én legjobban önmagában szeretem, fokhagymával vagy citrommal ízesítve, de a szardellás tészta is isteni. Kötelező megkóstolni. A szardellát minden évben fesztivállal ünneplik Monterossóban.
Különböző zöldségekből (articsóka, póréhagyma, spenót, cukkini, fehérrépa) készülhet, ezeket tojással illetve sajttal összekeverve, helyi fűszernövényekkel ízesítve sütik meg. Nagyon tömény!
Tésztaféle, melyet gesztenye lisztből készítenek. Leggyakrabban pestóval fogyasztják, de népszerűek a gombás vagy babos mártások is.
Liguriában a pizzeriák mellett rengeteg focacceriát is találunk, illetve a legtöbb üzlet pizzát és focacciát is árul.
A genovai focacciában lyukak találhatók, és kellemesen olajos és sós. Érdemes ezt a klasszikus verziót is megkóstolni,
aztán persze válogathatunk a különböző feltétek közül: paradicsom, olajbogyó, sonka, sajt, pesto, hagyma, rozmaring,
krumpli...ennek csak a helyi pékek fantáziája szab határt. A liguriai bárokban található szendvicseket is gyakrabban
készítik focacciából, mint hagyományos kenyérből. A Cinque Terre mindegyik falvában vehetünk focacciát, a legfinomabb
focaccia (és pizza) azonban egyértelműen Cornigliában készül. Alberto, a "La Gata Flora" tulajdonosa 25 éve süti és árulja
a sok-sok finomságot. Kihagyhatatlan.
Albertóhoz nem csak a focaccia, hanem a pizza és a farinata miatt is érdemes betérni. Ez a csicseriborsó lisztből készült,
palacsintaszerű specialitás nem csak isteni finom, hanem még egészséges is. Kívül ropogós, belül krémes,
frissen, forrón a legjobb.
Ehetjük előételként néhány csepp citrommal, vagy tésztán, risottóban, salátában. Természetesen minden mást is megtalálunk itt, ami a tengerből jön. Garantáltan friss!