Népessége 800 fő.
Néhány évvel ezelőtt azt se tudtam, hogy a Cinque Terre létezik. Aztán egyre többször találkoztam egy gyönyörű fotóval, melyen egy tengerből kiemelkedő óriási szikla tetején vidám, színes házak álltak. Hosszú időbe telt, mire sikerült kideríteni, hogy a meseszép fénykép egy Manarola nevű falucskát ábrázol.
A hatalmas szürke szikla tetejére épült Manarola még régebbi település, mint Riomaggiore, az első feljegyzések 1261-ből származnak. Valószínűleg a már a római korban is létező Volastra lakói alapították. Volastra Manarola felett, a dombtetőn helyezkedik el, a római korban az utazók itt cseréltek lovat. Az apró település lakói olajfát, szőlőt és gesztenyefát ültettek a környező teraszokon, a XII. században pedig a lakosság egy része leköltözött a tengerhez és megalapította Manarolát. A falu a római házi isteneknek emelt kis templomról kapta a nevét.
Ha Riomaggiore felől érkezünk a gyalogösvényen, először a falu hátát pillantjuk meg. Ha a Via dell'Amore végéhez érve leereszkedünk a manarolai vasútállomáshoz, majd végigsétálunk az alagúton, elérünk Manarola központi teréhez, ahonnan végignézhetünk a falu főutcáján. Régen itt is kis patak folyt, ez a falu gerince, innen nyílik a többi pici sikátor (carruggio).
A főutcán lesétálva elérünk a halászkikötőhöz, mely két nagy szikla között bújik meg. Fürödni itt is lehet, a sziklákról létrán ereszkedhetünk le a tengerbe, de mivel a víz mély, csak magabiztos úszóknak ajánlott. Erős hullámzás idején az alacsonyan fekvő kikötőt kerüljük el, mert a sziklákon átcsapó hullámok nagyon veszélyesek lehetnek. Ha szerencsénk van, estefelé végignézhetjük, ahogy a halászok daruval húzzák fel a csónakokat a tengerről.
Ha az egész Kék ösvényen nem is megyünk végig, Manarolából mindenképpen érdemes elindulni Corniglia felé, mivel a temetőtől és a mellette található kis parkból élvezhetjük a legszebb kilátást. Valószínűleg a fent említett fotó is innen készült. A fények és a színek egyébként az esti órákban a legszebbek.
Manarolát – Vernazzával együtt – Olaszország legszebb települései között tartják nyilván (I borghi piú belli d'Italia). Nem véletlenül.
Manarolába télen is érdemes ellátogatni, mivel a karácsonyi időszak idejére Mario Andreoli egy hatalmas betlehemmé változtatja a manarolai domboldalt. A teraszokon minden évben másképp helyezi el a 300 életnagyságú figurát, melyeket újrahasznosított anyagokból készít. A látvány természetesen este, kivilágítva a legszebb. A világ legnagyobb betleheme december 8-tól január végéig látható.
A templom 1338-ban épült, homlokzata gótikus, szép rózsaablakkal, belseje barokk. A homlokzaton látható dombormű Szent Lőrinc mártírságát örökítette meg. A XIV. századi szárnyas oltárképen Szent Lőrinc látható Szent Antal és Szent Bernát között.
A feltehetően XIII. századi kastélyból csak a bástya romjai láthatók, ma már színes házakkal körbeépítve.
A múzeumban videó, számítógép, fotók és tradicionális tárgyak segítségével megismerhetjük a finom desszertbor gyártásának folyamatát, illetve sok mindent megtudhatunk a helyiek életéről és a teraszokon folytatott mezőgazdasági munkákról.