Riviera di Ponente

A Riviera di Ponente

Az elmúlt közel 10 évben rengeteg időt töltöttem a Cinque Terre falvaiban és a Riviera di Levante egyéb részein. Toszkána és Genova között szinte az összes tengerparti települést többször végigjártam. Mindig is izgatta a fantáziámat, hogy mi van Genován túl, Liguria nyugati részén. Végül aztán elkezdtem felfedezni ezt a területet is, a Riviera di Ponentét, ami Genovától a francia határig húzódik.

Mivel a Riviera di Levantét egyszerűen imádom, már nagyon kíváncsi voltam a másik oldalra. Fog vajon tetszeni? Vagy csalódás lesz? Nos, el kell ismernem, hogy sokkal szebb, mint amire számítottam. Igaz, hogy a tengerpart jobban be van építve, így nem annyira vadul gyönyörű, sokkal több a nagyváros és az ipari terület, de errefelé is jócskán találunk eldugott kis gyöngyszemeket. Csak tudnunk kell, hogy hova érdemes menni, mit érdemes megnézni. Itt sokkal több a kisgyerekes családok számára is megfelelő homokos tengerpart, nagyon sok üdülővárost találunk mindenféle szolgáltatással, és az éjszakai élet is jelentősebb, mint a keleti oldalon.

Homokos tengerpart a gyerekek részére

A vonatközlekedés nem olyan jó, mint Liguria keleti részén, de helyi busszal mindenhová eljuthatunk. Persze a legkényelmesebb, ha van saját autónk, annak ellenére, hogy parkolni nem egyszerű a tengerparton, főleg főszezonban. Bár mi magyarok kevésbé ismerjük Olaszországnak ezt a csücskét, a Riviera di Ponente rendkívül népszerű az észak-olasz, főleg piemontei családok körében, emellett pedig német, svájci és francia családok ezrei is itt nyaralnak minden nyáron.

Ha Magyarországról megyünk autóval, nagyjából 11-12 órás autózásra kell számítanunk. Érdemes megnézni a Wizz Air nizzai járatát is. Ha találunk olcsón repjegyet, akkor Nizzában is bérelhetünk autót, onnan már csak 1-2 óra az olasz riviéra.

Ha már a helyszínen vagyunk és autónk is van, akkor a leggyorsabban az A10 autópályán juthatunk el bárhova. Ezt az autópályát Fiori Autostrada néven is emlegetik, tényleg sok a környéken a virág... Nagyon szeretek itt autózni, mivel az út egyik oldalán a szép liguriai dombok látszanak, bájos házakkal, a másik oldalon pedig a tenger és a tengerparti városok. Egyébként rengeteg alagúton és a völgyek fölött átívelő magas hidakon autózik az ember, szóval elég izgalmas itt vezetni. Ha több időnk van és nem olyan nagy a forgalom, akkor közvetlenül a tengerparti úton is autózhatunk, az un. Via Aurelián, ez átmegy a hangulatos tengerparti városokon. (Augusztusban nem ajánlom.) A parti úton spórolhatunk is, mivel ingyenes, míg az autópálya nagyon drága, mint mindenhol Olaszországban.

A Riviera di Ponente földrajzilag két részből áll: a Riviera delle Palme (Pálmák Riviérája) Genova és a Capo Mele között húzódik, míg a Riviera dei Fiori (Virágok Riviérája) a francia határ és a Capo Mele között található. A nevek erőteljesen utalnak a környék buja mediterrán növényzetére. Mindenfelé pálmafás tengerparti sétányokat találunk, míg a Virágok Riviérája híres a rengeteg kertészetéről. Mi is megálltunk egy kertészetnél és vettünk néhány különleges kaktuszt és agávét a kertünkbe.

Buja növényzet

Mi mindkét részen kirándultunk és szerettünk volna átmenni Franciaországba is, de sajnos erre már nem maradt időnk. Túl sok volt a látnivaló az olasz oldalon. Az alábbiakban írok a kedvenc helyeimről Liguria nyugati részén.

Varigotti

Varigotti Nyugat-Liguria gyöngyszeme. Kicsit olyan, mint Portofino a keleti oldalon, nagyon népszerű a fontos emberek körében is. Szerettem volna ott megszállni, de nagyon drága volt a szállás, főleg főszezonban. Kényelmes megoldás lett volna, mivel az őrült júliusi hőségben elég gyakran Varigotti tengerpartján kötöttünk ki. Ez lett ugyanis a kedvenc helyünk, ha úszni és napozni akartunk. Ez a tengerpart egyszerűen mesés. A víz itt tényleg kristálytiszta volt és kimondottan meleg, a kislányunk is imádta. Itt ünnepeltük meg az első szülinapját, és életében először fürdött a tengerben. Azt hiszem, ez elég vagány szülinapi ajándék volt. Mondanom sem kell, nagyon élvezte, és mi is.

Varigotti kötelező látnivaló annak, aki errefelé nyaral. A legizgalmasabb a falu történelmi része a narancssárga, sárga és pink szaracén házakkal, keskeny kis utcákkal és karakteres terekkel közvetlenül a tengerparton. Nagyon élveztük, hogy közvetlenül ezek előtt a történelmi épületek előtt fürödhettünk. Van itt egy másik nagyon híres strand is, a Szaracén öböl. El kell hagynunk Varigotti falut és el kell indulnunk Noli felé. Ez egy fantasztikus strand fehér homokkal, nagyon népszerű, ezért parkolni szinte lehetetlen. Nagyon korán kell tehát érkeznünk, vagy pedig jöhetünk gyalog illetve a helyi busszal.

Noli

Noli egy másik kedvenc tengerpartunk. Amíg a kislányunk és az apukája a tengerben játszottak, én körbesétáltam és örömmel fotózgattam a színes halászhajókat és halászhálókat. Bár júliusban voltunk ott, a strandot nem éreztük nagyon zsúfoltnak. Noliban gyönyörű a tengerparti sétány, rengeteg pálmafával és bougainvillea bokorral. Mindenképpen hagyjunk időt egy sétára Noli középkori óvárosában is, itt számos éttermet, bárt és aranyos kis boltot is találunk. Noli szerepel Olaszország legszebb falvainak a listáján. Ha szerencsénk van, belebotlunk a hangulatos kis utcai piacba is.

Finalborgo

Finalborgo is szerepel a legszebb olasz falvak listáján. Finale Ligure, a híres nyaralóhely mellett található. A falut egy középkori fal veszi körül, és amint belépünk valamelyik kapun, egy igazán hívogató és nyugodt helyen találjuk magunkat, egy tökéletesen megőrzött történelmi belvárosban. Nagyszerű hely arra, hogy elmeneküljünk a tengerparti tömegek elől a nyári hónapokban, és ebédeljünk vagy fagyizzunk egyet a hangulatos terek egyikén. Érdemes megkóstolni a borágós raviolit, amit a környék fűszernövényeivel készítenek. Finalborgóban érdekes kézműves boltokat is találhatunk. A település a szabadtéri sportok - elsősorban a sziklamászás és a mountain biking - központja.

Borgio Verezzi

Szintén nyilvántartják Olaszország legszebb falvainak a listáján, Finale Ligure és Pietra Ligure között bújik meg. Egy meglehetősen kanyargós úton kell felvezetnünk ebbe a kis középkori faluba. A faluból fantasztikus a kilátás a ligur partvidékre, és ez az egyik legjobb hely arra, hogy megnézzük a naplementét. Borgio Verezzi minden nyáron egy híres színházi fesztivál házigazdája, a nézők épp egy előadásra gyülekeztek, amikor mi ott jártunk. Kicsit béna szituáció volt, mivel mindenki elég elegánsan volt felöltözve, míg mi épp a strandról jöttünk. Szomorú is voltam, mert nem tudtuk megcsodálni a hangulatos teret és nem tudtam róla fotókat sem készíteni, mivel tele volt székekkel, és részben eltakarta a színpad. Ráadásul a híres naplementét is lekéstük. Hát, azt hiszem, kénytelenek leszünk visszamenni.

Dolceacqua

Liguriának ezen a részén mindenképpen el kell néha távolodnunk a tengerparttól, és el kell töltenünk egy kis időt a dombok között. A liguriai dombvidék ugyanis tele van bájos falvakkal és városokkal, mint például Apricale, Castelvecchio, Triora, Zuccarello, Colletta di Castelbianco… Általában 20-30 perces autóútra találhatók a tengerparttól. Valószínűleg a leghíresebb ilyen település Dolceacqua, egy sokat fotózott középkori városka a Nervia folyó völgyében. Az óvárost és az új részt egy régi kőhíd köti össze, emellett pedig a Doria Vár határozza meg a látképet. A történelmi városközpontban számos kézműves és művész boltot találunk a sikátorokban, valamit hangulatos bárokat is, ahol ne hagyjuk ki a híres Rossese bort. Dolceacqua Monet számára is inspirációt jelentett, számos festményt készített a városról. Imádta ezt a hidat és így emlegette: a "könnyedség gyöngyszeme".

Hanbury Botanikus Kert

A Hanbury Botanikus Kert Ventimiglia és a francia határ között található, egy kis kanyargós út mentén. Mi többször is elhaladtunk előtte, mire megtaláltuk, mert a bejárat éppen fel volt állványozva. Ne számítsunk nagyobb parkolóra vagy tömegekre. Könnyen meg tudtunk állni az út mentén, a bejárathoz közel, és rajtunk kívül alig volt néhány látogató. Ennek valószínűleg persze a hőség volt az oka, tavasszal és ősszel biztosan többen vannak. A 18 hektáros kert a kb. 100 méter magasan húzódó panoráma út és a tenger között helyezkedik el, a terület tehát elég meredek. Sir Thomas Hanbury alapította a 19. században, abban az időben nagyjából 6000 különböző fajt számoltak össze, a világ minden tájáról. A kertet ma a Genovai Egyetem üzemelteti és gondozza, és jelenleg kb. 2500 fajta növényt találunk itt. A férjem szenvedélyes kertész, ráadásul imádja a mediterrán stílusú kerteket, így számunkra ez kihagyhatatlan program volt. De még akkor is, ha nem érdeklődünk különösebben a kertészkedés iránt, órákat el lehet itt tölteni, sétálgatni vagy ücsörögni az árnyat adó fák alatt, miközben gyönyörű kilátást élvezhetünk a Ligur-tengerre. A kert legalsó részén egy kis bárt és egy piknikező területet is találunk.

Az extrém hőség és a velünk utazó kislányunk miatt a felét sem láttuk annak, amit eredetileg szerettünk volna megnézni. Így egészen biztosan visszatérünk még erre a területre. Szeretnénk több falut meglátogatni a dombok között. Autóval átmentünk Cervo városon, ami elképesztően gyönyörű volt, de sajnos nem volt időnk megállni, így ide is vissza szeretnénk menni. Ugyanez a helyzet Ventimigliával, az óváros házai teljesen lenyűgöztek. Ventimigliában ráadásul egy színes piacot is találunk péntekenként, nekem pedig feltétlenül szükségem van egy új bőr táskára… Miután megvan a táskám, természetesen el kell mennünk Bordigherába is, hogy még több kaktuszt és agávét vegyünk a férjemnek. Szeretnék átmenni a határon is, legalább a közeli Mentonba, annyira jól néz ki a fotókon. Mindezek mellett a kislányunk és mi is alig várjuk, hogy újra a Riviera di Ponente meseszép tengerpartjain pancsolhassunk.