A Cinque Terre falvai között a legegyszerűbb, leggyorsabb és legolcsóbb közlekedési lehetőség a vonat. Az 5 falut összekötő szakasz a fő tengerparti vasútvonal része, és legalább óránként egy, a nyári szezonban óránként több vonat is megy mindkét irányban. Szinte minden vonat megáll Riomaggiore és Monterosso állomásán, valamint Levantóban és La Speziában, a középső 3 faluban viszont kevesebb. Minden falu állomásán kérhetünk menetrendet vonatjegyünkhöz, illetve a szintén minden faluban, az állomás mellett megtalálható Nemzeti Park Információs Központban is.
Az utazás során szinte végig alagútban megy a vonat, így bár gyorsan eljuthatunk egyik faluból a másikba, a kilátás – néhány pillanattól eltekintve – nem élvezhető. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a vonatok több állomáson is részben vagy egészben az alagútban állnak meg, ettől függetlenül le kell szállni! Sok turistát láttam hezitálni, majdnem vonaton maradni a furcsa megállók miatt. (Persze mindig szóltam nekik, hogy bármilyen meglepő, itt most le kell szállni.) A falvakat nagy feliratok, táblák jelzik, így ha igazán figyelünk, nem lehet eltéveszteni.
A falvak közötti utazás csupán néhány percig tart:
La Spezia – Riomaggiore 9 perc
Riomaggiore – Manarola 2 perc
Manarola – Corniglia 4 perc
Corniglia – Vernazza 5 perc
Vernazza – Monterosso 5 perc
Monterosso – Levanto 5 perc
A legtöbben a túrázás és a vonatozás valamilyen kombinációját választják, attól függően, hogy mennyit szeretnének gyalogolni. Mi általában Riomaggioréban szálltunk meg, a Kék ösvényen gyalog mentünk egészen Monterossoig, majd vissza vonattal.
Mivel a Cinque Terre falvaiban mindössze két vágány van, nagyon könnyű tájékozódni. Ha Monterosso (illetve Levanto) felé akarunk menni, akkor a vágány melletti táblára "PER GENOVA" lesz kiírva. Ha Riomaggiore felé (tehát La Spezia irányába) utazunk, akkor pedig a "PER LA SPEZIA" táblát keressük. Ráadásul szinte minden állomásnál látszik a tenger, ami kitűnő tájékozódási pont. Ha a tenger felé nézünk, jobbra van Monterosso, Levanto és Genova, balra pedig Riomaggiore és La Spezia.
Az érkező és induló vonatokat TV készülékeken követhetjük nyomon. Itt általában nem Genova illetve La Spezia van kiírva, hanem különböző, távolabbi úti célok. Minden állomáson találunk egy nagy sárga posztert a falon, amin az összes innen induló vonat részletes útvonala szerepel, így meg tudjuk nézni, hogy az adott időpontban adott városba induló vonat megáll-e abban a faluban, ahova készülünk. Érdemes azt is megnézni, hogy hány helyen áll még meg előtte, illetve mi az úti célunk előtti megálló, így biztos nem fogunk rossz helyen leszállni. Az ugyanilyen fehér poszteren az érkező vonatok adatai láthatók.
Van még egy poszter, ami azok számára érdekes, akik távolabbra utazva helyjegyes gyors vagy IC vonatot vesznek igénybe. Egy-egy ilyen vonat nagyon hosszú lehet, és nem vidám dolog nagy hátizsákkal vagy gurulós bőrönddel 9 kocsinyi távolságon a kalauz sípjával versenyt futni. Érdemes tehát megnézni ezt a posztert, amin látszik, hogy melyik irányba megy majd a vonat, illetve hol indul a kocsik számozása. Mert nehogy azt gondoljuk, hogy az 1-es az logikusan mindig a mozdony után van!
Erről jut eszembe még egy jó tanács a távolabbra utazóknak (a Cinque Terre falvain belül ugyanis ez a probléma nem merülhet fel.) Miután kitaláltuk, hogy melyik vágányról indul a vonat és hátizsákunktól megszabadulva kényelmesen elhelyezkedtünk a padon, soha ne vegyük biztosra, hogy a vonat tényleg oda is érkezik meg. Jónéhányszor előfordult, hogy 10 fős csoporttal rohantunk a másik vágányhoz az aluljárón át. Aztán meg vissza... Érdemes tehát folyamatosan figyelni a TV készülékeket, illetve a hangosbemondót.
Fontos szabály, hogy az állomásokon tilos átmenni a vágányokon, mindenütt az aluljárót kell használni! Ezt egyébként nem csak a ránk ordibáló vasutasok és az esetleges pénzbüntetés miatt érdemes komolyan venni. Olaszországban az állomásokon áthaladó IC vonatok le sem lassítanak, őrült sebességgel robognak el mellettünk. Ha nem értjük az általában olasz nyelvű hangosbemondót, igencsak meglepődhetünk. Ezért ne csak a síneken ne sétáljon senki, de érdemes a vágányoktól legalább 2 méterre álldogálni, főleg gyerekekkel. A földre festett sárga vonalnál beljebb nem szabad tartózkodni, de egy száguldó IC esetén még ez is túl közel van.
Szintén fontos tudnivaló, hogy a jegyet még a felszállás előtt érvényesíteni kell az állomáson, a falon elhelyezett sárga automatáknál. Egy regionális jegy ugyanis bármikor felhasználható, és attól lesz érvényes, hogy a gép rányomtatja az adott napi dátumot. Ezért csak felszállás előtt közvetlenül érvényesítsük! Olyasmi szerkezetet kell keresni, mint nálunk a metrók bejáratánál található jegykezelő. A jegyen általában látható a nyíl, hogy melyik irányban kell az automatába helyezni. Hivatalosan a komolyabb vonatokra vásárolt, helyjegyes, adott napra szóló jegyekre ez nem vonatkozik, hiszen másnap már úgysem jó, de ártani nem árt, ha érvényesítjük, és így biztosak lehetünk a dolgunkban. Aki érvénytelen jeggyel utazik, az ugyanis komoly büntetésre számíthat, hacsak bájos mosollyal meg nem győzi a kalauzt. A Trenitalia (az olasz állami vasút) komoly bevételre tesz szert, mivel a turisták többségének fogalma sincs erről a rendszerről.
Ha vonattal utazunk Olaszországban, van egy szó, amit érdemes megjegyezni: SCIOPERO, azaz sztrájk. Ha ezt látjuk kiírva, vagy ezt halljuk, akkor kisebb-nagyobb káosz várható. Nekem "kedvenc" szavam, havonta legalább egyszer kénytelen voltam szembenézni vele. Általában pénteken sztrájkolnak a vasutasok, szerintem így összejön nekik egy jó kis hosszú hétvége. A sztrájk azért nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem mennek vonatok, csak sokkal ritkábban, illetve lehet, hogy más útvonalon, több átszállással és hosszabb idő alatt tudunk csak eljutni, ahová szeretnénk. Ilyenkor tömeg várható a néhány közlekedő vonaton. Azt azért hozzá kell tennem, hogy tapasztalataim szerint leginkább a jegypénztárakban és az információs irodában ülők sztrájkolnak. Nem segítenek, és ragaszkodnak hozzá, hogy semmilyen vonat nem megy, és ne is vegyek jegyet. Nekem persze mindig fontos dolgom volt, így mindig ragaszkodtam a jegyemhez, és maximum néhány órás késéssel eddig még mindig eljutottam oda, ahova szerettem volna.
A vonaton és az állomásokon érdemes odafigyelni értékeinkre, ugyanis mint bárhol a világon, sajnos itt is előfordulhat néhány turistákra specializálódott zsebtolvaj. (Én szerencsére soha nem találkoztam velük.) A legszomorúbb az, hogy sokszor gyerekek próbálják megszerezni értékeinket. Hátizsákunkat vegyük magunk elé, a pénztárcát soha ne tartsuk farzsebünkben. Megfelelő óvatossággal nem lesz baj.
Egy praktikus tanács: Érdemes a vonatokon található ingyenes mellékhelyiséget használni (természetesen csak akkor, amikor a vonat mozgásban van), mivel az állomásokon található WC-k kevésbé tiszták, ráadásul sok helyen még fizetnünk is kell.