A Riviera di Levante és a Cinque Terre

Liguria egy hosszú és keskeny tengerparti régió Olaszország észak-nyugati részén, Toszkánától egészen a francia határig nyúlik. Az elhelyezkedése lenyűgöző a Ligur-tenger és a hegyek (a Tengeri-Alpok és az Appenninek) között. Az egész régió olyan, mintha egy hatalmas zöld terasz lenne kilátással a tengerre.

A ligur riviérát - vagy más néven olasz riviérát - két részre osztja Genova, a régió fővárosa: Genovától nyugatra található a Riviera di Ponente - a lemenő nap tengerpartja, keletre pedig a Riviera di Levante - a felkelő nap tengerpartja. A Riviera di Ponente elegánsabb, sok-sok nyaralóhellyel, homokos partokkal és nagyobb városokkal. A Riviera di Levante az a rész, ami engem igazán megfogott. Sokkal vadabb, a tengerpart szabdaltabb, félszigetekkel, gyönyörű kis öblökkel és színes tengerparti településekkel, mint például a Cinque Terre falvai, Tellaro, Portovenere, Portofino vagy Camogli.

Ez a honlap elsősorban a Cinque Terréről szól, a Riviera di Levante gyöngyszeméről. Rengeteg hasznos tudnivalót leírtam az öt faluról, többek között arról, hogy mit érdemes itt megnézni, megkóstolni, hol érdemes túrázni, fürödni és megszállni. Ugyanakkor azt is szeretném megmutatni, hogy hova érdemes még ellátogatni a környéken, röviden bemutatom ezeket a tengerparti településeket is. Azt javaslom, hogy foglaljanak le egy apartmant vagy szobát a Cinque Terre egyik falvában, és innen tegyenek egynapos kirándulásokat.

Néhány alapvető tudnivaló a Cinque Terréről. A Cinque Terre a Riviera di Levante keleti végén található, Liguria és Toszkána határához közel. A Cinque Terre elnevezés szó szerinti fordításban annyit jelent, "Öt föld", de ebben az esetben öt kis középkori falura utal. Az apró települések megbújnak az élénkzöld, meredek domboldalak és a türkizkék Ligur-tenger között, és a sziklák tetejére épült pasztellszínű házaikkal a világon egyedülálló, mesebeli látványt nyújtanak.

A meredek, erdős sziklafalakat az itt élő emberek az elmúlt 1000 év alatt megművelt teraszokká alakították. Verejtékes munkával közel 7000 kilométernyi terméskő falat építettek, hátukon és fejükön több mint 8 millió köbméter követ és sok millió kosár termőföldet cipeltek hegynek fel és hegynek le. Amint egy terasz elkészült, szőlőt, zöldséget és fűszernövényeket ültettek, valamint különböző fákat, elsősorban olajfát, citrom- és narancsfát.

Sajnos ennek az egyedi vidéknek veszélyben van a jövője. A helyi fiatalok gyakran választják a könnyebb utat, a közeli nagyvárosokban keresnek munkát, vagy pedig a helyi turizmusból élnek meg. Ugyanakkor sorra omlanak le az elhagyatott teraszok és lassan visszahódítja őket a természet. Szerencsére úgy néz ki, van néhány lelkes fiatal, akik próbálnak visszatérni a gyökereikhez. Nagyszüleik nyomába lépnek, rendbehozzák a teraszokat, megművelik a földet, bort, olívaolajat, pestót és limoncinót készítenek, és a falvakban árulják a termékeiket. Fantasztikus, szenvedélyes emberek, akik remélhetőleg biztosítják a Cinque Terre jövőjét.

A Cinque Terre Nemzeti Park tökéletes választás, ha aktív nyaralásra vágyunk. 100 km-nyi túraösvényen kirándulhatunk, kerékpározhatunk, úszhatunk a 15 km-es tengerpart gyönyörű kis öbleiben, tengeri kajakozhatunk, búvárkodhatunk, csónakázhatunk, halászhatunk, vitorlázhatunk vagy siklóernyőzhetünk. Kóstolhatunk borokat, megtanulhatunk pestót készíteni, vagy akár egy komplett liguriai menüsort is.

Persze az is lehet, hogy nem csinálunk semmit. A Cinque Terre tökéletes "slow travel" helyszín. Olyan jól esik itt lelassulni, újságot olvasgatni a reggeli espresso mellett, olaszul tanulgatni, sétálni és elveszni a sikátorokban, aludni egyet a tengerparton késő délután, amikor a tömeg már hazament, megnézni a narancssárga naplementét, érezni a sós tengeri szellőt a bőrünkön, hallgatni a hullámokat és a kabócákat, nézni a bácsikat, ahogy boccét játszanak, meginni egy aperitivót egy tengerparti bárban.

Az én tökéletes Cinque Terre-i napom így néz ki: Manarolában ébredek, reggelizek valami finomat a teraszomon kilátással a tengerre, kirándulok egyet a kedvenc ösvényemen (Manarola-Volastra-Corniglia), ebédre Albertónál eszem egy focacciát Cornigliában, utána úszom egyet Corniglia eldugott kis öblében, majd visszavonatozok Manarolába. Egy kellemes sziesztát követően vacsorázni indulok a "Trattoria dal Billy" étterembe, az aznapra ajánlott friss halat kérem, meg persze Cinque Terre-i fehérbort. Vacsora után sétálok egyet a hangulatos kikötőben, majd beugrom a "La Cantina dello Zio Bramante" bárba, mert ott mindig találok élőzenét, meg néhány ismerőst. Mindeközben persze a fényképezőgépem végig velem van.