Az alábbi hajókirándulások Manarola kis kikötőjéből indulnak.
A túra során a tenger felől csodálhatják meg a
Cinque Terre meseszép partvidékét, miközben Daniele vagy Tony érdekes tudnivalókkal és legendákkal szórakoztatja majd Önöket.
Alapos tudással rendelkeznek, emellett viccesek is, 2015 nyarán ez a kirándulás volt Cinque Terre-i tartózkodásunk fénypontja.
Két különböző túra közül lehet választani.
A hajójuk egy liguriai motorcsónak, un. gozzo, melyben napellenző és zuhany is található.
Időpont: április 1. és október 31. között, minden nap.
Találkozó: Manarola.
Minimum 1 fő, maximum 10 fő.
Angol, olasz, spanyol vagy portugál nyelven.
Az ár tartalmazza a hajókirándulást és az italokat a fedélzeten.
Szükséges felszerelés: napszemüveg, naptej, kalap, fürdőruha, törülköző, fényképezőgép, hűvösebb idő esetén
meleg ruházat.
Ezalatt a mesés naplemente néző túra alatt először Cornigliát,
Vernazzát és Monterossót láthatják,
a falvak között pedig a sziklás partokat és barlangokat.
Ezt követően eltölthetnek egy kis időt Monterossóban.
Megállnak majd Punta Mescónál, Monterossóval szemben, és innen nézik meg a naplementét az italukat kortyolgatva.
A visszafelé úton elhajóznak
Riomaggiore és a híres Via dell'Amore előtt, majd visszatérnek Manarolába.
A naplemente néző túra során nem állnak meg úszni.
Találkozó: Manarola, késő délután, a naplemente idejéhez igazodva.
Ezen a kiránduláson a tengeré, a természeté és az úszásé a főszerep, olyan különleges helyeken, melyek csak a tenger
felől közelíthetők meg. Először Corniglia, majd Vernazza és Monterosso mellett haladnak el.
Visszafelé Riomaggiorét és a Via dell'Amore ösvényt is láthatják a hajóból.
Áprilisban, májusban és októberben a kirándulás során megállnak
Monterossóban. Június és szeptember között nem szállnak ki a faluban, viszont megállnak úszni és sznorkelezni.
A program természetesen függ az időjárási viszonyoktól és a víz hőmérsékletétől is.
Találkozó: Manarola, 10:00.
Időtartam: 2,5 óra.
Ár: 75 EUR/fő.
Vélemények
Cinque Terre másképp
Naplemente hajótúra – delfin show-val
Manarola, 2016 május 27.
Késő délután, egészen pontosan 3/4 7-kor beszállunk (átlépünk) a 10 személyes San Lorenzóba. San Lorenzo, azaz Szent Lőrinc Manarola védőszentje, motoros csónakunk névadója.
Tízen vagyunk kapitányunkkal, Danielével együtt, többen nem is nagyon férnénk el. Igazán internacionális társaság, 7 nemzet képviselteti magát ezen az alig öt négyzetméteren,
egy angol és egy mexikói srác, egy spanyol fiatal pár, egy amerikában élő német hölgy coloradói férjével, egy magyar házaspár, egy manarolai étteremtulajdonos és Daniele.
A japán csónakmotor a nyolcadik.
Lassan manőverezünk a part mentén északnyugatnak, Danielének minden apró sziklaalakzatról és pici öbölről eszébe jut egy történet, remek és érthető angolsággal magyaráz.
Mindeközben felhívja figyelmünket a hűtőláda hangulatfokozó tartalmára: cinqueterrei fehér bor, habzóbor és Peroni sör között választhatunk, no meg persze ásványvíz,
ha valaki még este autóba ülne...Manarolát magunk mögött hagyva sorba vesszük a korábban már testközelből megismert, végigjárt és végigfotózott falvakat.
Innen, a tenger felől nézve egészen másfajta hangulatot árasztanak: a kiugró hegyfok tetejét koronaként elfoglaló Corniglia, a kétségtelenül a legfestőibb kikötőt magának tudó Vernazza,
és a már árnyékba borult, az öt falu közül az egyetlen nagyobb homokos strandot felvonultató Monterosso al Mare. Ez utóbbi kikötőjében fél óra technikai szünet, majd visszafordulunk:
irány a legdélibb falu, Riomaggiore.
A nap kezd lebukni a monterossói hegyfok mögött, Daniele megjegyzi, hogy figyeljük a tengert, mert olykor delfineket is meg lehet pillantani (no persze...), és felhangosítja a
"delfincsalogató" zenét, az orosz Didula Mystery című, a helyzet hangulatához kétségtelenül nagyon passzoló instrumentális számát. Már Manarola vonalában járunk,
mindenki a Monterosso fölötti naplementét nézi, kivéve a manarolai étteremtulajdonost, aki rezzenéstelen arccal az ellenkező irányba mutat és csak annyit mond: delfini...
Talán Daniele lepődik meg legjobban, rögtön lehalkítja a zenét és leállítja a motort, nehogy elriasszuk őket. Egy 6-8 fős delfincsapat hancúrozik alig 20-30 méterre előttünk,
Manarola panorámájával a háttérben. Mintegy tíz percen át élvezzük, fotózzuk, csodáljuk a váratlanul (?) ölünkbe pottyant delfinshow-t, aztán eltűnnek a szemünk elől - már a
fényviszonyok sem az igaziak. Még egy pillantás a legdélebbi falura, Riomaggioréra, majd kikötünk a már fényárban úszó Manarolában. Arrivederci, Cinque Terre. Grazie Daniele.
János
